Rossz lesz a bizonyítvány, mit tegyek?

Tartós megoldás, hosszútávon gondolkodóknak

Az előző hírlevélben a nem-tanulás okairól, azok megismeréséről volt szó, most a négy, már említett fontos összetevő kerül részletes elemzés alá, mely meghatározza, hogy mi módon érheti el a szülő, hogy a gyermeke elkezdjen tanulni.

A négy összetevő, mely meghatározza gyermeke a tanuláshoz való visszatérésének esélyeit

A gyermek életkora
A gyermek nem-tanulásának időszaka
A gyermek, és a szülő viszonya
A szülő érzelmi bevonódása

Ha ki akarja hozni a gyermekét a nem érdekel a tanulás állapotból, akkor mind a négy összetevővel számolni a kell.

Ez a helyzet tünetileg nem kezelhető. Az okok megtalálása, és az okok rendezése után lehet előbbre jutni.

Az előző hírlevél végén a négy összetevő egyikét a szülők a helyzettel kapcsolatos érzelmi stabilitását már említettük.

Engedjen meg még egy gondolatot.

A gyermekre, aki nem akar tanulni nagyon nehéz hatni. Több eszközt, megoldási lehetőséget kell megvizsgálni, és a gyermekre legjobban ható pozitív a változást előremozdítókat együtt érdemes alkalmazni. Konkrét recept nincs.

Az Ön esélyei azonban jelentősen romlanak, hogy hatni tudjon a gyermekére, ha érzelmileg nem tud eléggé stabil maradni.

Ha elragadják az érzelmek, akkor szó szerint „favágás” lesz a dologból.

„Tanuljál már!”

„Nem!”

„Ha nem tanulsz, akkor…!”

„Nem, és kész, hagyjál!”

„De kisfiam, meg fogsz bukni!”

„Nem érdekel.”

De térjünk vissza a másik három összetevőhöz.

A gyermek életkora

A gyermek még alsó tagozatos, és nem akar tanulni.

Ilyenkor a legjobbak az esélyek, hogy ez megváltozzon.

Tanítsa meg a gyermekét szeretni a tudást, a tanulást. Ehhez válasszon más eszközöket, mint az iskolában használtak. Meséljen neki, vegyenek ki a könyvtárból érdekes, őt érdeklő könyveket. Menjenek el múzeumokba, interaktív kiállításokra, kézműves foglalkozásokra, szakkörökre. Mindennek az a célja, hogy a gyermekének segítsenek felkelteni az érdeklődését.
Tanítsa meg arra, hogy tudja függetleníteni a tanárokat és a tanulást. Lehet, hogy nem szereti a tanárt, de attól még a tanulás lehet érdekes.
Növelje önbizalmát, mert a pillanatnyi negatív események nem kudarcok, csak visszajelzések, hogy valamit érdemes változtatni.
Tanuljon ön is a gyermekével együtt hatékony tanulási technikákat, melyek fölgyorsítják a tanulást.
Ha sérelem, igazságtalanság éri a gyermekét, és ennek valódiságáról Ön is meggyőződött, akkor álljon ki a gyermekéért. Ennek módját egyeztesse gyermekével. A gyermeke nagyobb biztonságban fogja magát érezni, ha tudja, hogy a szülei ott vannak mögötte. Azonban arra is figyeljen, hogy ez a kiállás legyen egy mindenki számára nyer-nyer játszma. Itt nem csak a gyermekről van szó, és Önről, hanem a pedagógusról is!

Ha már nagyobb a gyermekem mint alsó tagozatos, és nem akar tanulni

Továbbra is nyújtson alternatívákat, mutassa meg gyermekének, hogy mennyi minden lehetősége van az életben. Keressenek együtt elérhető célokat, melyek inspirációt adnak a tanuláshoz.
Ha olyan helyen dolgozik, vagy van ismerőse olyan szakterületen, ami érdekli a gyermekét, engedjen neki bepillantást ebbe a világba. Keressen olyan szakembereket, akik szeretik a munkájukat, és szívesen beszélgetnek az Ön gyermekével.
Ha a gyermeke azzal jön, hogy őt nem érdekli a tanulás, és inkább elmegy dolgozni, keressen olyan helyzetet, ahol megismerheti a gyermeke ezt a világot közelről. Ezt mindig finoman, ne kioktatóan tegye. A munka nem szégyen! A gyermeke viszont könnyebben dönthet az alternatívák ismeretében.

A gyermek nem-tanulásának időszaka

Mutatkoznak az első rossz jegyek, és nem akar tanulni

Egy jó beszélgetés sok mindenre fényt deríthet. Igyekezzen megtudni a probléma legmélyebb okát. Ebben segít az előző hírlevél. Egyeztessen a megoldásról a gyermekével, és együtt lássanak neki a probléma rendezésének. Mindenkinek legyen benne része, és felelőssége.

A gyermek évek óta nem akar tanulni

Itt már a szülő nagy valószínűséggel végigment az összes nevelési eszköztáron. Ideiglenes eredmények voltak, de visszaesések is.

Ebben a helyzetben a szülő csak ritkán tud hatni a gyermekére, ezért vonjon be külső segítséget (magántanár, fejlesztő pedagógus, pszichológus).
Keressen olyan valakit a gyermeke környezetében, aki jó hatással lehet a gyermekére, és az emberi értékrendje az Ön számára is elfogadható. (Edző, drámapedagógus, szakköroktató, szociális munkás, nagyszülő, akiben bízik a gyermeke). Nekik nem az a feladatuk, hogy megoldják a nem-tanulás kérdését! Csak annyi, hogy támogatást adjanak, hogy ne engedjék még lejjebb süllyedni a gyermeket. A gyermeknek, ha problémája van jó ha tud valahova fordulni. Természetesen vannak különleges, karizmatikus emberek, ha jól tudnak hatni a gyermekére, akkor lehetséges, hogy a gyermeke egy napon felébred, és nekiáll tanulni.
A saját elvárásait bontsa apró célokra, és ezt kérje számon tőle. Azt, hogy ne bukjon meg a gyermeke az ilyen helyzetben túl nagy cél. Bontsa le kisebbekre.

Például:

Vigyen felszerelést. Ha elérte váltson a következőre
Kezdje el megírni a leckéit. Ha már egy-két lecke kész az jó. Véleményem szerint ezért nem jár dicséret, mert ez a természetes, de érdemes észrevenni. „Látom, hogy megírtad a matek leckéd:”
Figyeljen oda az órán. Ezzel nyeri a legtöbbet, mert otthon kevesebbet kell a könyv felett ülni.
Javítási lehetőségek kieszközlése. Felkészülés…

A gyermek, és a szülő viszonya

Jó a szülő és gyermek közötti viszony

Őrizze meg ezt a viszonyt, de tanítsa meg arra, hogy a döntéseinek a felelőse nem a szülő, hanem ő. A tetteinek van következménye, és ez az ő döntése, hogy mit választ.
Tanítsa meg arra, hogy minden cselekedetével ő, mint gyermek dönt arról , hogy ki irányít. Ha nem tanul, akkor a rossz jegyeken keresztül a tanár irányít, és ő az aki irányított helyzetbe kerül.
Tanítsa meg gondolkodni a gyermekét. Hozzon saját, más, akár történelmi példákat. Van ilyen bőséggel. A kérdés, hogy a saját hibáink kellenek, hogy tanuljunk, vagy elég másoké?
Beszéljék meg közösen, hogy milyen módon fogják ezt kijavítani. Olyan célokat tűzzenek ki a gyermeke elé, melyek elérhetőek. Egy 2-es matekból nem lesz év végén 5-ös.
Ha hibázik a gyermeke, de akart, és elkezdett tenni magáért, akkor érdemes mindkettőt figyelembe venni. Ha ilyenkor jön egy letolás, akkor az könnyen visszaveti a fejlődést.

Megromlott a szülő és gyermek közötti viszony

Bármi is az oka, a gyermeke ilyen esetben kevésbé veszi figyelembe az Ön véleményét. Sőt!
Ilyen esetekben az okoktól függetlenül a szülő és a gyermek közötti viszonyt érdemes eljuttatni abba az állapotba, hogy a szülő már nem reagál olyan erős érzelmekkel a gyermeke problémáira. Ezt a gyermeke is érezni fogja, és pillanatokon belül leesik neki, hogy már nem működnek a régi dolgok. Ez segíteni fogja Önt abban, hogy a szülő-gyermek kapcsolat helyreálljon.

A kapcsolat helyreállításáról egy másik hírlevélben írok bővebben.

Minden szülőnek ajánlom a következő felnőtt tanfolyamot, » hogy valódi eszköz legyen az Ön kezében bármi is legyen a probléma!