„Szegények vagyunk” hiedelem
Utazom a metrón, egy 7 év körüli kislány nyaggatja az apukáját, hogy menjenek el moziba.
Az apa azt mondja, hogy „Most nem lehet, mert nincs pénzünk!”
„Akkor, mi most szegények vagyunk?” – kérdezi a kislány.
„Nem kislányom csak nincs egy vasunk sem! Ezt most nem engedhetjük meg magunknak!” – válaszol az apa.
Ez idáig rendben is van, mert nem mindig van arra lehetőség, hogy csináljunk egy családi „görbe estét”.
Az érdekes inkább az, hogy egy ilyen mondatnak: „nem engedhetjük meg magunknak” milyen hatása van? Mikor alakul ki egy gyerekben a szegénységtudat?
A szegénységtudatnak milyen hatása van a gyerek későbbi életére?
Pénzügyi képzés kortól függetlenül
A gyerekek tudhatják, hogyan zajlik a családi büdzsé rendezése. Természetesen csak a korának megfelelő szinten. A gyereket elég arról tájékoztatni, hogy milyen költségek vannak, és azt milyen bevételből állítják elő a szülők.
Ez nem jelenti azt, hogy a gyereknek mindent tudnia kell apa, és anya keresetét illetően, csupán elég egy kis tájékozottság, ami segíteni fog abban is, hogy a saját vágyai mellett tisztában legyen a lehetőségeivel is.
Pénzügyi önkorlátozó hiedelmeink
Kerüljük a „szegények vagyunk” kijelentéseket. Ugyanis ez alapozza meg a gyerekek kialakulóban lévő hiedelemrendszerét.
Inkább mondjuk a következőt: „A pénzt te is tudod, be szoktuk osztani, ebben a hónapban nem megyünk moziba, mert egy csomó dolgot kellett vásárolni az iskolakezdéshez,de a jövő hónapban szerintem megoldható. Rendben?”
Ugye mekkora különbség van a két mondat között, pedig a mondanivaló hasonló, csak így nem ültetünk el hiedelmeket, melyekre semmi szükség.
Zsebpénz
A zsebpénz érkezhet „csak úgy”, de ehhez könnyű hozzászokni! A gyerekek túl könnyen megtanulják, hogy az anyabank vagy apabank a megszabott keretig a rendelkezésükre áll, feltételek nélkül.
Dolgozzon meg érte. És annyit kapjon a gyerek, amennyit megérdemel. Egy kapufestésért sem jár 10 ezer forint, se a mosogatásért 500 forint. Ha most megtanulja a gyerek, hogy a pénznek mi a valós értéke az életben is könnyebb lesz. És az idősebb éveiben sem fog az életerős gyerek hazalátogatni pénzért, mert elfogyott a fizetése.
A pénz beosztása
A régi sváb szokás szerint 1/3 a költségekre, 1/3 a hosszú távú tervekre, 1/3 tartalékba.
Persze a gyerekek nem fogják mereven alkalmazni ezt a metódust, de rövid idő alatt megérthetik az elv mögött rejlő bölcsességet. Ha most megtanulnak lemondani egy kicsit a hirtelen vágyaikról, akkor könnyebben elérhetik a távlati céljaikat. Természetesen az arányok nincsenek kőbe vésve, alakítsák a kedvük szerint, ahogy „bejön” a családnak.
Pénz kölcsönbe
A gyerek saját maga tapasztalhatja meg a bankkölcsön hatását. Tervei vannak, szeretne valami hasznosat vásárolni a saját pénzén.
A szülő kölcsön adhat neki kamatmentes hitelre. A gyerek pedig törleszthet. A ház körül végzett munkák értéke szerint a hitel törlesztésre kerül.
Nem kell még kamattal, vagy törlesztő részlettel számolni, elég, ha a gyerek tudja, hogy tartozik, és azt vissza kell, hogy fizesse.
Érezni fogja, hogy mekkora felszabadító erővel bír, ha visszafizet egy hitelt, és könnyen megtanulhatja, hogy nem érdemes tartozni vagy, ha tartozik, akkor érdemes minél előbb visszafizetni a hitelt.
Természetesen itt nem beszélünk még arról, hogy mikor érdemes egy vállalkozás során hitelt felvenni, mert még nem vállalkozási ismereteket oktatunk a gyerekünknek.
Ne adjunk csak úgy pénzt a gyerekünknek!

Ez talán a legnehezebben kivitelezhető szabályok egyike. Hol húzzuk meg a határt a között, hogy a gyerek állandóan „levegyen” minket, vagy megadjuk neki azt, amire szüksége van, és indokolt.
Ehhez nincs más szabály, minthogy használjuk a józan eszünket. Ha időről időre kisegítjük őt, akkor könnyen kicsúszhatunk a szülő szerepből. Hiszen a szülő feladata, hogy életképes felnőttet neveljen az évek során, és nem egy pénzért hazalátogató csemetét, aki nem képes megállni a saját lábán.
Hol a határ? A gyerekünk kifejezi a hálát a kapott segítségért, vagy elvárja, hogy kapjon valamit? A saját gyermekét mindenki ismeri annyira, hogy érezze, hogy hol a határ. Néha a meg nem adott támogatás többet tanít az életről, mint az ellenkezője.
Mutassunk példát
Nem csak szavakkal tanítjuk a gyermekünket a pénzügyi magabiztosságra, hanem tettekkel is.
Mi vagyunk az élő példák számára. Milyen módon kezeljük a pénzt? Belemegyünk-e hitelkártyás ügyletekbe (tovább nyújtózkodom, míg a takaróm ér)? Hogyan rendezem az adósságaim? Mit gondolok a pénzről, a gazdagokról? Félek-e a szegénységtől?
Akárhogy is vizsgáljuk a dolgokat, a pénzügyi magabiztosság a gyerekek esetében meghatározó lehet az egész életükben. Bár pénzen nem lehet boldogságot venni, de az anyagi biztonság sok tekintetben megóv minket a stressztől, a feszültségtől.
A nem megfelelő pénzügyi gondolkodás hozzájárul a párkapcsolati problémák kialakulásához, könnyen csődbe juthat a legjobb vállalkozás is, és a pénz miatti aggodalom, félelem egészségügyi problémák okozója is lehet.
Ha azt tanítjuk a gyermekünknek, hogy a pénz nem megoldás, hanem egy lehetőség, hogy úgy élheti az életét, ahogy ő majd szeretné, akkor már sokat lendítettünk gyermekünk pénzügyi intelligenciáján.
A pénzügyi biztonság megteremtése akkor eredményes, ha a gyermeke egészséges önbizalommal rendelkezik
Önbizalmat úgy a legkönnyebb növelni, ha segítünk feldolgozni a gyerek múlbeli nehézségeit, traumáit, megszűnnek a gyermekünk szorongásai, félelmei.
De ez a szülőre is érvényes, és lehetséges!
Ennek egy egyszerű, de hatásos módját ajánlom a figyelmébe: