A harmadik foglalkozás alatt már beszámolt arról, hogy nyugodtabb, mikor németül kell beszélnie. Nem érzi a görcsöt, és a tenyere se izzad annyira.
A barátok már egy nehezebb témakörnek bizonyult, de valahogy még se volt az. Ugyanis Dávidot megnyugtatta az a kijelentésem, hogy az igazi barátok úgyis meg fogják őt várni. Akik meg egyre kevesebbszer jelentkeztek be Skype-on, és nem nagyon tudott már velük beszélgetni, őket jó elengedni.
Természetesen a beszélgetés során előkerült érzelmek (bánat, és szomorúság a barátok levesztése miatt) oldására itt is szükség volt az EFT -re. De a legjobb barátja mindezidáig megmaradt, és a téli szünetben is találkoztak. Hála a szülőknek a nyári szünetben a két fiú együtt megy lovas táborozni.
Az utolsó foglalkozáson a kutya elvesztése miatti gyász feldolgozással foglalkoztunk. Szása (a kutya) Dávid számára a biztonságot jelentette. Kisbaba kora óta vigyázott rá. Kóbor kutyaként került a családhoz, és mint ilyen kutya, hálás, és hűséges volt. Mikor apa elvesztette az itthoni munkáját, nem volt más választása a családnak, mint valahogy meg kellett teremteni a megélhetésre valót. A szülők tehát nem szívtelenségből hagyták otthon Szását, hanem azért mert menniük kellett a család megélhetése miatt.
Az EFT alkalmazásakor nem csak a rossz érzéseket lehet csökkenteni, hanem a jókat erősíteni. Így tettünk itt is. Dávid összes jó élményét felidéztettem vele, amit a kutyával kapcsolatban érzett, és ezt EFT –ztük.
Hatására a fiú már tudott mosolyogni.
Majd következett az elengedés folyamata. A gyász feldolgozása arról szólhat ilyen esetben, hogy elfogadjuk a jót, és a szépet, de elengedjük a rosszat. A nehézség abból adódott, hogy Dávid nem tudott elköszönni Szásától. De elköszönni sokféle módon lehet. Lélekben, szeretet által. Ezt Dávid megértette, és elfogadta.
Az, hogy nem lehetett jelen, és miatta lett beteg, okozta a következő nehézséget. Ezt úgy hidaltuk át, hogy minden lény dönthet a saját sorsáról, és a döntést a környezetének el kell fogadnia. Vagyis Szása nem a miatt bénult le, mert Dávid cserbenhagyta, hanem azért, mert a betegség által a kutya „döntött”. 16 éves volt, ami a kutyáknál nagy kor.
A 16 évből 1 évet töltött az utcán, amíg befogadták. Dávidnak meg kellett mutatni a kialakult helyzetben a kutya „szempontjait”. Vagyis a kutya élete szinte teljes egészében biztonságot, családot kapott, hálás volt, és elfogadta a sorsát.
Mi sem tehetünk mást, mint elfogadjuk az ő döntését.
Dávid megnyugodott, és el tudta engedni Szását.