Megdöbbentem.
Egy tinédzser lány elmesélte a betegségének történetét, és azt, hogy az orvosi diagnózis hogyan hatott rá.
Nem akartam elhinni, hogy ez megtörténhetett, pedig de.
A lány 11 éves volt mikor cukorbetegséggel diagnosztizálták. Mivel teljesen leállt az inzulintermelése, ezért az orvosok meghatározták, hogy mennyi egység inzulint kell beadni a szervezetébe, annak normális működése érdekében. Majd megtanították az inzulin beadását, onnantól fogva vezetnie kell egy kiskönyvet, amiben a vércukorértékeit jegyzi, illetve be kell tartania a diétát.
Ekkor az orvos azt mondta neki, hogy, ha nem tartja be a diétát, akkor komoly veszélybe sodorhatja magát, de akár meg is vakulhat, illetve a lábán keletkező sebek elfekélyesedése miatt azt le is vághatják.
A gyerekben mi maradt meg? Hát az, hogy megvakulhat, és levághatják a lábát.
Ráadásul a rokonok is rásegítettek, hogy elmondták ugyanezt. Ő pedig azóta retteg, hogy ez megtörténhet vele.
Tekintélyes személynek hívjuk azokat az embereket, akiknek az életünkre komoly befolyással bírnak vagy bírtak a múltban.
Nem az számít, hogy az illető személy mennyire okos, vagy rátermett, csak az, hogy milyen mély hatást gyakorol ránk.
Ilyenek lehetnek: szülők, nagyszülők, tanárok, barátok, orvos, edző, pap, házastárs, főnök, stb.
A tekintélyes személyek hatása lehet pozitív, és negatív. Mindkét esetben a hatásuk olyan erős, hogy a gyerekben/ bennünk hiedelmeket alakít ki.
Esetünkben azt, hogy: Cukorbetegség esetén levághatják a lábam.
Más esetekben például: „Hülye vagyok a matekhoz”; „Az osztály utál engem”, stb.
Ez szülőként nagyon nehéz, mert az ilyen diagnózisoknak komoly súlya van érzelmileg.
De vegyük a legoptimálisabb verziót először, ha Ön jelen van a diagnózis elhangzásakor.
Első dolog, hogy észnél kell lenni! Nem szabad megijedni, mert az illető a tekintélyes ember. Még akkor is, ha a gyerek tanáráról van szó, mert ezt lehet kedvesen is csinálni.
És azonnal reagálni:
„A doktor úr, csak arra akarta felhívni a figyelmed, hogy a cukorbetegségre oda kell figyelned, de ő is tudja, hogy ilyen esetek nagyon ritkán fordulnak elő, és csak akkor, ha valaki elhanyagolja magát. A doktorúr is ezt akarta mondani, és nem akart téged megijeszteni. Ugye doktor úr?”
Az utolsó félmondat nagyon fontos! Mert így nyerhetünk a tekintélyes személytől visszaigazolást.
És mi van akkor, ha nem vagyunk jelen, csak később tudjuk meg?
Egy ilyen esetben, ha találkozunk még az illetővel, akkor hasznos lehet, hogy a gyerekkel együtt megyünk vissza, mondjuk a következő kivizsgálásra, és a fenti mondatot elmondjuk.
Ugyanezt tehetjük tanár, nagyszülő, vagy hasonló személy esetén.
De mi van, ha egy barát mond valamit? Például azt, hogy orvosi diagnózis hatása a gyerekre „Ronda vagy!”
Ekkor a gyerekkel beszélgetve mielőtt bármit mondanék addig kérdezem, míg kiderül a tekintélyes személy háttértörténete, és azon keresztül semlegesítem a történteket.
Például így:
„Laura, ahogy elmondtad nagyon szeretne menő lenni, és ezt úgy akarta elérni, hogy téged lenyom. De sok ember van, aki bele se gondol, hogy a másiknak ez rosszul eshet, vagy nem is törődik vele, hogy a másiknak ez rosszul eshet. És ráadásul olyanokat mond ilyenkor, ami nem igaz!”
Még egy eset forog fenn, amiről nem beszéltünk.
Amikor én, mint szülő jelentek ki valamit. Ha ezt felismerem, akkor is ugyanaz a teendőm, mint az első esetben. Elmondom, hogy mi volt a szándékom, és bocsánatot kérek.
Legyünk észnél, ha a gyerekkel kapcsolatban elhangzik valami, ami számára sértő, ijesztő, vagy egyszerűen nem igaz. Igyekezzünk az ilyen kijelentéseket minél előbb semlegesíteni, mert csak így vehetjük el ennek az élét.
Szeretettel várom mindazokat a szülőket, és gyerekeket, akik szeretnék az önbizalmukat növelni, szorongásukat, feszültségüket oldani!
Tegyünk közösen gyermekéért!
Jelentkezzen konzultációra, hogy választ kapjon a kérdéseire! A találkozó célja egymás kölcsönös megismerése, amelynek során feltérképezzük gyermeke problémáját. Ezáltal megismerheti a fejlesztőt és az EFT módszert. Legyünk együtt szemtanúi gyermeke változásának!
Köszönöm megtisztelő figyelmét! Takács Péter gyermek életmód tanácsadó
Lesz-e nyitás április 19-én? » Az egész család belefásult a karanténba, és a Covidba »
Szorongás, hogy elrontom az életem » „Félek, hogy Anya meg fog halni a Covidban!” Esetleírás »
Álmodozik, de nem tanul a gyerek »
Bántalmazó kapcsolatban élő gyerekek szorongása» Szülői kontroll a tanulásban »
Válás után minden rendben a gyerekkel vagy mégsem?» A gyerek nem szólal meg az órán, ha kérdezi»
A tanár túl sokat kövel, hogyan álljon hozzá a gyerek?» Engedjük-e gyerekünket nyerni a társasjátékban? »
Egy fontos szempont, ami miatt egy kisiskolás elveszti a lelkesedését a tanulás iránt »
Nyaggat a gyerek! » Milyen kihívások várnak ránk szülőkre 2021-ben?»
Létezik-e időutazás?»
Anya, miért vannak rossz emberek?» Jellemromboló elvárások az iskolákban »
Gyerek retteg, hogy elveszíti szüleit» Iskolai teljesítményelvárás kontra szülői szeretet elvesztésétől való félelem »
Miért kell a gyerekeket megtanítani sírni? »
Mit tegyünk, ha a gyerek felnőtt tartalmú oldalakba fut bele?» Látom, hogy a gyerekem élete rossz irányba tart»
Az a fránya kötelező olvasmány!»Ismét közeledünk a digitális oktatás felé? »
Izgulós, lámpalázas felvételizők figyelmébe!» Hogyan lehet a láthatásokat békéssé tenni válás után? »
Egy kellemetlen ok, ami a gyerekek izgulásában szerepet játszik»
Eddig mindenhova utáltam járni, de ide szeretek… » Miért hibáztatják a gyerekek a szüleiket?»
Korosztályos különbségek, és a túlzott számítógép használat » Kezdődik az iskola, de mi lesz a koronavírussal?»
Hogyan segíthetünk a gyerekünknek nemet mondani? » Vajon képes-e egy gyerek megtalálni a problémái lelki okát?»
A nehezen barátkozó gyerek csapdája » Hogyan beszéljük gyerekünkkel a család anyagi helyzetének nehézségeiről? »
Az orvosi diagnózisok hatása a gyerekekre »
Hogyan próbál a gyerekkel kapcsolatba lépni egy pedofil?» A gyerek sokat veszekszik a szüleivel»
Meg lehet-e változtatni a gyerekem karmáját? » Miért akadunk el a szülő gyerek kapcsolat javításában? »
Túl hangosak a gyerekek? 7 ötlet a gyerekek kezelésre, ha túl nagy a hangzavar otthon »
Ha kiabálok az mennyire rossz a gyereknek?» Hogyan hatott az „kütyüzés” a gyerekekere ebben az időszakban? »
Miért fontos most feltöltődni, tanulni, fejlődni? »
Nem unja már a gyerek az örökös otthonlétet? » Digitális oktatás okozta túlterhelés gyereknél és szülőnél »
Most különösen figyeljünk az idősekre!» Stresszoldás, türelemfejlesztés házilag, de profin »
Írja meg miben tudok segíteni Önnek!» Hogyan tudom lekötni a gyerekem figyelmét, ha össze vagyunk zárva? »
13 kérdés, amiről a koronavírus helyzetben érdemes elgondolkodni »
Párkapcsolati konfliktusok koronavírus idején »
Hogyan lehet normális életet élni bezárva, ha gond van a gyerekkel?»
Hogyan beszéljünk a koronavírusról gyerekünknek? »
Miért nehézkes a szocializáció egy túlérzékeny gyerek számára?»
Miért hajlamos az ember a pánikra?» Három érdekes színfolt az elmúlt hetek foglalkozásaiból»
Jó tanuló gyerekem cikizik az osztálytársai » Feldolgozatlan válás hatása egy kamasz párkapcsolatára»
Egy fiú nekitámadt az osztálytársának, mert az szidta az édesanyját»
Gyerek sportverseny felkészítés EFT-vel» A gyerek szorong, és ez mégis eszköz a gyerek kezében »
Ami kihívás a gyereknél, az kihívás a szülőnél» 7 felrázó, sorsfordító kérdés »
Olvassa el a korábbi hirleveleinket is! Témakörök szerint olvashat a gyermeknevelés, a családi élet, a tanulás, stressz, szorongás, agresszió, számítógépfüggőség, és más témákban.
Hírlevelek 2019 » Miről írtunk 2018-ban? »
Hírlevelek 2017 » Hírlevelek 2016 » Hírlevelek 2015 » Hírlevelek 2014 »
Hírlevelek 2013 » Hírlevelek 2012 » Hírlevelek 2011 » Hírlevelek 2010 »
Hírlevelek 2009 »
Megéri feliratkozni a hírlevelünkre!
Elsőkézből megkapja a fontos és időszerű híreket.
Az érdeklődési körének megfelelő témákban megjelenő cikkekről tájékoztatást kap.
Elsőként értesülhet az újdonságokról, új termékekről.
Termékeinkből árengedményben részesül.
Iskolai beilleszkedési nehézségek esetére
Tegyen még ma gyermeke lelki békéjéért!