Amit érdemes tudni a stressz hátteréről
Mit mondanak a kutatások a stresszel kapcsolatban?

Magyarországon a legismertebb stresszkutató szakember, Dr. Kopp Mária az MTA Mentális Egészségtudományok és a SOTE társult kutatócsoportjának a vezetője által vezetett kutatások eredményeiből olvashat rövid összefoglaló áttekintést.
A stresszel való megbirkózással kapcsolatos legfontosabb tényezők:
- célravezető (adaptív) megbirkózási, konfliktusmegoldási (ún. coping) stratégiák
- célravezető, adaptív attitűdök, beállítottság
- a társas támogatás, szociális háló, kohézió, társadalmi tőke
A megbirkózási módokat egyrészt az adaptív és nem adaptív dimenzió mentén osztályozhatjuk.
A megbirkózási készségeknek három fő formája van:
- a problémamegoldó,
- az érzelmi,
- és a támogatást kereső formák.
Problémamegoldó„Próbáltam elemezni a problémát, hogy jobban megértsem. A helyzet valamilyen kreatív, alkotó tevékenységre ösztönzött.”
Érzelmi „Evéssel, ivással, dohányzással vagy másokon vezettem le a feszültséget.”
Támogatáskeresés„Egy általam nagyra tartott rokontól, vagy baráttól kértem tanácsot.”
A gyermek szempontjából korántsem mindegy, hogy melyik megbirkózási stratégiát választja. A problémamegoldó stratégia hosszútávon a leghatékonyabb. Egy kihívás konstruktív kezelése, megoldása nagyban fogja erősíteni az egyén önbizalmát is. (Szerkesztő megjegyzése)
A stressz és a tanult tehetetlenség összefüggése
Tehetetlenség: Az egyén úgy érzi, csak mások segíthetnek rajta, de nem képes segítő kapcsolatokat mozgósítani. Csalódottnak, elhagyatottnak érzi magát.
Amennyiben az érzelmileg negatív helyzetet aktivitással kontrollálhatatlannak, megoldhatatlannak minősítjük, vagy azért, mert nem ismerjük a helyes megoldást, vagy mert az ehhez szükséges cselekvésre nem érezzük képesnek magunkat, ún. passzív, elkerülő magatartással reagálunk.
Állatkísérletben a tartós kontrollvesztés következményei a gyomor-bélrendszeri fekélyképződés, szívműködési és ritmuszavarok és végül a „tanult tehetetlenség” (Seligman, 1975) állapota, amelyet a depresszió legjobb modelljének tekintenek.
A tanult tehetetlenség állapota akkor alakul ki, ha egy állatot negatív ingerek érnek úgy, hogy nincs lehetősége a menekülésre, például folyamatosan áramütések érik, vagy jeges vízben kell úsznia. Egy ideig mindent megtesz, hogy elmenekülhessen, azonban egy idő múlva feladja, a „holttá tettetési reflexnek” megfelelően passzívvá válik. Amennyiben az állat többször éli át ezt az élményt, már a veszélyhelyzet előjeleire is tehetetlenséggel, passzivitással reagál.
Az ember esetében hasonló szerepe lehet egy tartósan rossz, megoldhatatlannak érzett kapcsolatnak, fenyegető munkanélküliségnek, munkahelyi rossz légkörnek.
Igen érdekes, hogy egyes állatoknál igen könnyen alakul ki a tanult tehetetlenség állapota, míg másoknál alig váltható ki. A veszélyeztetettséget fokozza a kora gyermekkori szeparáció az anyától. A korai szülővesztés, negatív családi légkör, gyermekkori bántalmazás fokozza a „tanult tehetetlenség”, a depressziónak megfelelő lelkiállapot kialakulását.
A depresszió ún. szociális stressz modellje szerint a korai anya-gyermek kapcsolat zavara három fázison keresztül vezet a depresszió iránti fokozott sérülékenységhez, ezek a fázisok a tiltakozás, reménytelenség, majd a kötődési zavar. Ez a sérülékenység valamennyi gerincesnél mintegy „huzalozva” kimutatható az agyban. A kötődés elmélet ezen a modellen keresztül bizonyítja a biológiai és pszichológiai tényezők igen szoros összefüggéseit.”

A tanult sikeresség
„A tanult tehetetlenség mellett egy másik fogalom az ún. tanult sikeresség, eredményesség vált a mai, pozitív pszichológia egyik központi fogalmává. Ennek a készségnek az elsajátítása szintén a nevelés, az önnevelés eredménye. A pozitív pszichológia nemzetközileg elismert képviselője a Chicagói Egyetem professzora, Csikszentmihályi Mihály, akinek Flow című magyarul is megjelent kitűnő könyve gyakorlati eszközöket nyújt a tanult sikeresség, eredményesség eléréséhez.
Az utóbbi időben egyre több tanulmány emeli ki a krónikus stressz és depresszió közötti párhuzamot.A depresszió kialakulásában a gyermekkori, családi háttér, az egyén megbirkózási, coping képességei, szociális kompetenciája és az életesemények meghatározó szerepet játszanak. Mivel az önértékelés attól függ, hogy az ember milyen célokat tűz ki maga elé, mikor érzi magát sikeresnek, az énideál, a célok, értékek szerepe a depresszió megelőzése szempontjából alapvető.”
Abban a helyzetben, ha a gyermekünk fokozott stressz helyzetnek van kitéve, és az hosszan tart, valamilyen módon védekezni fog. Akár úgy, hogy bekapcsolódik a családi vitákba, vagy teljesen kivonul belőle, de semmiképpen nem érzi jól magát tőle. Az érzelmi reakciói fokozódnak, akár kitör belőle, akár elfolytja azt. Amikor a helyzet megoldhatatlanná válik számára, akkor könnyen süllyed depresszióba, arról számol be, hogy ezt senki nem tudja megoldani és könnyen keres új feszültségoldó forrásokat (deviáns viselkedés, drog, alkohol, stb.) Mindezt egy elhúzódó krónikus stressz következményeként. (Szerkesztő megjegyzése)
Kopp Mária az MTA és a SOTE kutatásainak forrása »

Stressz és a család összefüggése
„Az kétségtelen, hogy a család véd a legjobban.A legnagyobb ellensúlyt a társadalmi, gazdasági megrázkódtatásokkal szemben a családok jelentik. Tragikus, hogy a média, a sajtó többsége, a reklámok az ellenkezőjét sugallják, pedig soha nem volt annyira szükségük az embereknek a szoros, jó családi kapcsolatokra, mint napjainkban. A család a legfontosabb védőfaktor, ez bizonyosodott már be a rendszerváltozás idején is. Az ezredfordulón végzett kutatásainkból pedig az derült ki, hogy azok a személyek, akik a házastársukkal éltek, háromszor, akik pedig jó kapcsolatban is voltak a párjukkal, ötször védettebbek voltak a korai egészségromlással és idő előtti halálozással szemben, mint egyedül élő társaik.”
(Prof. Dr. Kopp Máriával folytatott beszélgetés részlete » Szerkesztő megjegyzése)

Tudjon meg többet! Segítsünk együtt gyermekének leküzdeni a stresszt!
Jelentkezzen konzultációra, hogy választ kapjon a kérdésire! A találkozó célja egymás kölcsönös megismerése, amelynek során feltérképezzük gyermeke problémáját. Ezáltal megismerheti a fejlesztőt és az EFT módszert. Legyünk együtt szemtanúi gyermeke változásának!

Mi a gyermekem problémája?
Család és gyermeknevelés
Válás és a gyermek 1. » Válás és a gyermek 2. »
Feldolgozta-e a válást a gyermekem? » Mit jelent a gyermekemnek a válás? » Átsegíteni gyermekem a váláson » Kamaszok és a válás »
Tanulási problémák
Diszlexia » Segítség a tanulási nehézségek felismerésében » Ismerjük fel a tanulási nehézségeket! »
Nem megy a tanulás » Nem tanul a gyermek » Gyermekemnek rosszak a jegyei, mit tegyek? »
Magántanár? Hogyan válasszak magántanárt? » Büntessem vagy motiváljam? »
Hasznos mindennapi motivációs ötletek » Iskolai kudarcok » Szülő és gyermek együtt tanul » Vizsgadrukk »
Iskolai bukás, pótvizsga »
Pótvizsga felkészülés » Tanulás értelme »
Viselkedési problémák
Önértékelés teszt »Önbizalomhiányos gyermek »
A serdülő az önismeret, és az önértékelés » Önértékelési konfliktusok és a serdülőkor »
Önbecsülés hiánya » Önismereti fogalmak, az önismeret fejlődése » Agresszív a gyermekem »
Gyermeki agresszió megelőzése » A társai verik a gyermekem az iskolában »
Gyermekem balhézik a tanárokkal 1. » Gyermekem balhézik a tanárokkal 2.» Gyermekem csúnyán beszél »
Én csak áldozat vagyok nem vállalok felelősséget! » Szorong a gyermekem »
Félelem szorongás leküzdése gyermekeknél » Gyermekkori fejfájás »
Számítógép függés » Internetfüggőség » Internetfüggőség teszt »
Stressz problémák
Stresszkezelő gyermektanfolyam » Stresszkezelő tanfolyam vidéken »Gyermek és a stressz »
Stressz háttere. »
Tehetséges gyermek, tehetséggondozás
Tehetséges gyermek »
